Kötelező olvasmányként és érettségi tételként „halhatatlanították” ez évre Herczeg Ferencet. Az élet kapuja című történelmi lektűrjét száz éve – hiú reményeket keltve – a Nobel-díjra legérdemesebbként emlegette a nemzetközi elismerésre vágyó hazai politikai elit. Hogyan várták, és miért nem kaphatta meg a legnagyobb irodalmi díjat a kurzus kedvence?
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Az Európai Unió Szociális Klímaalapja 2026-tól közel 1100 milliárd forintot folyósít a magyar energia- és közlekedési szegénység enyhítésére. Ezúttal a pénznek nem a NER-vállalkozók, hanem a rászorulók zsebében kellene landolnia, részben akár közvetlenül, Zöld Jövedelem formájában.
Környezeti és társadalmi besorolással az ember- és környezetközpontú vállalatokért – tűzte zászlajára az EU. Az új szabályozás körül nagyok a várakozások, a tét ugyanis az élhető környezet.
Gyermekeket sodort tragédiába egy családon belüli bántalmazás, amelyet az arra hivatott állami intézmények nem kezeltek. Bár a késelő bőnyi diáklány tettét más is motiválhatta, világos, hogy maga is agresszív környezetben nőtt fel.
Giorgia Meloni pártja stabilan őrzi első helyét Olaszországban. Úgy tűnik, rajta múlik majd, hogy az EP-választás után kinek lesz többsége Strasbourgban. Helyzetét Sofia Ventura politológussal elemeztük.
Ursula von der Leyen, Giorgia Meloni és Marine Le Pen vetélkedésében az előny egyelőre az olasz kormányfőnél van. A helyzet jelzi: jobbra tolódik az unió.
Szeretné-e Ronald Reagan a NER-t? Milyennek látja egy amerikai regionális lap tudósítója az Orbán-rendszer működését? A tanulságok alább.
A vezércikk úgy értékeli, hogy a nemzetközi politikában ugyan meglepően konstruktívnak bizonyult Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, ám odahaza az illiberális demokrácia megteremtésének a vágya vezérli. A múlt héten sztrájkba léptek a közszolgálati média dolgozói és ez zavaró jel az EU egyik legfontosabb tagállamából.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Le Figaro, illetve a Time a kínai elnök európai útját és hazai politikáját elemzi. A Financial Time szerint az EU teljes mértékben függetleníthetné magát az orosz cseppfolyósított földgáztól. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Szergej Sojgu leváltására is reagál. Joe Biden kétségbeesetten próbálkozik, hogy véget érjen a gázai háború, írja a Guardian. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Minden webáruház üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a Magyar Posta kerüljön fel a választható kiszállítók közé. A Duma Aktuálban elképzelték, mekkora meglepetést okozhatott a Postánál a szabály, hogy el kell vinniük dolgokat A-ból B-be, milyen nehéz dolga lehet a postásnak a sikertelen kézbesítésnél, és mit él át az ügyfél, amikor befárad a csomagjáért. KAP pedig gitárt vett elő, ugyanis dalt írt a postához.
Belegabalyodtak a közvélemény-kutatók számaiba műsorunk szereplői, nem is találnak támpontot bennük a választás kimenetelére. Azt is csak tippelgetik, hogy mi lehet a kínai hitel fedezete, a reptér, a Balaton vagy BAZ-megye? Azt viszont nem tartják kizártnak, hogy Hatvanpusztán már felépült az atomerőmű, csak mi Pakson keressük. Ez a Szuvenír 5. adása.
Milyen lehetőségei vannak egy izomsorvadással élő gyereknek a magyar iskolarendszerben, és miként lehetne segíteni a tartósan beteg vagy épp gyógyulóban lévő diákokat a visszailleszkedésben? Erről beszélgettünk a gimnazista Julkával és édesanyjával, valamint a KórházSuli alapítványt vezető Tóthné Almássy Monikával. A KórházSuli munkáját nemrég a közép- és kelet-európai régióban létező egyik legrangosabb társadalmi innovációs elismeréssel, a SozialMarie-díjjal jutalmazták.
"Miért szövetkezik Fico neonácikkal és hírhamisítókkal? Mert néhány hónap alatt akarja elérni mindazt, amihez Orbán Viktornak több mint egy évtizedre volt szüksége." A szlovákiai SME napilap főszerkesztőjének véleménycikke.
A Fidesz, szűkebben véve Orbán Viktor kommunikációs technikáinak és hitvallásának változását időrendben, a rendszerváltástól napjainkig veszi górcső alá a CEU három oktatója a Mozgó Világ legújabb számában.
A Szovjetunió vezetői rendszerint átlátszó hazugságokba terelték magukat. A hagyományokat Vlagyimir Putyin rezsimje is követi: legutóbb a Moszkva-közeli terrorakcióról eszelt ki hihetetlen történeteket, hogy Ukrajnát belekeverhesse az ügybe. Németh András négy olyan katasztrófa kommunikációját mutatja be, amelyekről az egész világon mindenki tudta az igazat, mégis megpróbálták letagadni.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolyának most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: vendégjog, Micimackóshow, menetmentes, blokkolópánik, őrület.
"Én itt, Bécsben vagyok otthon!" – "enyhén szólva komplexnek" mondja viszonyát hazájához az 1957 óta külföldön élő újságíró, író. Megdöbbenve látja, hogy a magyar politika és társadalom lesüllyedt a rendszerváltás óta és hogy Orbán Viktor 14 éve gyakorlatilag szabadon rendelkezhet a magyarság sorsa felett. HVG-portré.
“Az ország lelkesen politizál, mint a rendszerváltás idején”, írja szerzőnk, és hozzáteszi: a Magyar Péter-jelenségnek elkerülhetetlenül lesznek áldozatai, “a legfőbb kérdés, hogy az áldozatok között lesz-e a Fidesz”. Vélemény.
Molnár Csabát, a DK alelnökét, a Dobrev-árnyékkormány árnyék-kancelláriaminiszterét Magyar Péter pártjáról, az ellenzéki térfélen tapasztalható átrendeződésről, a DK ezekre vonatkozó álláspontjáról és a választásokkal kapcsolatos elvárásokról kérdeztük.
Szerényebb növekedést, nagyobb hiányt és lassabban csökkenő adósságot vetít elő középtávra a friss konvergenciaprogram, amely eltitkolja, milyen deficitcsökkentő intézkedésekre készül a kormány a választások után.
A gyónás, bár két ember között történik, valójában az ember legbelső önmaga és az ember Alkotója között folyik, ezért igényel különös védettséget, írja teológus szerzőnk, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, a Vigilia folyóirat főszerkesztője
Nagyjátékfilmben is feldolgozták a tavalyi dokumentumfilm után az 1980-as évek végének zenei botrányát, a mások által felénekelt dalokra tátogó popduó, a Milli Vanilli történetét.
Írországból indult hódító útjára alacsony áraival és gyorsan pörgő készletével a Magyarországon május végén megjelenő Primark áruházlánc, amely az „olcsón sokat” üzleti modelljével stabil nyereséget ér el. Fülöp István és Nagy Gábor írása.
Egyszerűvé, sugárterhelés nélkülivé teheti a tüdőrák szűrését amerikai kutatók új módszere.
Újabb bizonyíték arra, hogy a kortárs norvég írókra oda kell figyelni. Kjersti Annesdatter Skomsvold A gyerek című regénye modern vallomás az anyaságról, öregedésről, születésről, párkapcsolatokról. A könyvet Torma Tamás mutatja be.
Az életmód változásával nőni kezdett a bőrdaganatos esetek gyakorisága, de rohamosan fejlődnek a bőrgyógyászati szűrővizsgálatokon használt eszközök is.
A magyar gazdaság alulteljesít régiós versenytársaihoz képest. A tavalyi Európa-bajnok infláció nyomán Romániában már többet érnek a fizetések, nagyobb a GDP, és a sereghajtó bolgárok is majdnem annyit fogyasztanak, mint a magyarok. De mi történik, ha nem a román, bolgár árszínvonalhoz viszonyítjuk a vásárlóerőt?
Kivételes helyzetben vannak a múlt héten, 77 éves korában elhunyt amerikai író olvasói: megtehetik, hogy bármelyik hősének képében bármikor szabadon újjászülessenek.
Milyen víziójuk van Budapestről? Hogyan kell érdemben gondolkodni a fővárosról?Mi a fontosabb, házakat építeni vagy összefűzni a közösségi tereket? Hogyan kell szervezni a közlekedést, és miért olyan nehéz meggyőzni a változtatások szükségességéről a város lakóit? Ezúttal erről volt szó a HVG Címlapsztori-szalonjában, ahol a szerkesztők kéthetenként az Eötvös 10. színpadán beszélgetnek vendégeikkel.